6. rész A múlt ~

Lou szemszöge:

Reggel mindenki lent volt a nappaliba csak Shel és Louis nem.. kicsit aggódtam, hogy mi van.. És sajnos a megérzéseim nem csalnak. A lépcsőn jött le az én drága húgom jött le Louis pólójába... kicsit görcsbe rándult a gyomrom azon amit láttam.. Louis is lefutott és adott egy puszit a húgomnak.

- Na.. együtt vagytok?? - húzogatta a szemöldökét Harry.

- JA azt is hallottuk, hogy mit csináltatok éjszaka. - mosolygott pimaszul Liam. Én félrenyeltem a  teámat.

- Ez ugye nem komoly? - kérdeztem.
- Beszélhetnénk? - kérdezte Shel. Csak bólintottam. Kimentünk a konyhába.
- Szóval?? mi ez?? - kérdeztem.
- Lefeküdtünk.. - mondta Shel.
- Most csak viccelsz??? Igen, április elseje van biztos.. - mondtam majd megfogtam a fejemet.
- Nem viccelek... Először nem akartam de még is megtörtént.. - mondta.
- Figyelj.. addig jó ameddig nem úgy jársz/jártál mint Lea.. - mondtam.
- Hogy járt?? mikor mondtok nekem is bármit? - kérdezte Niall. Mikor ismerhetem meg azt a lányt valójában akit tiszta szívemből szeretek?? Mikor??? Mikor csókolhatom meg úgy, hogy tudom, hogy ő is szeret?? -  akadt ki Niall.
- Figyelj Niall, én nem akarok az ő nevébe beszélni.. elmondja ha szeretné, csak légy türelemmel. Kérlek.. - mondta Shel.
- Na jó.. én hazamegyek.. - mondtam és felkaptam a cipőmet.
- Hova? - kérdezte Harry.
- Jössz velem haza? - kérdeztem. Ő csak bólintott. Felöltöztünk. - 6-ra legyél otthon, ez a maximum és nem érdekel semmi. - mondtam mérgesen húgomnak majd Harry-vel kézenfogva mentünk el.  Elmeséltem mindent Hazz-nak ami történt és miért akadtam ki ennyire..
Mikor hazaértünk Lea feküdt  a kanapén.
- Képzeld, a drága ikertestvéred szépen lefeküdt Louis drágával. - mondtam Lea-nak nem tudom, hogy miért.
- Pfff... - röhögött testvérem
- Ne röhögjél... - mondtam neki.
- Hát ez jó.. a drága, félénk, visszahúzódó ikertestvérem elvesztette egy nála vagy 5 évvel idősebb pasival. - röhögött végig Lea.
- Te sem vagy különb! Sőt rosszabb vagy, szóval ne röhögj. - kiabált a testvérem.
- Ja már is hozzám kell hasonlítani!! Én szerinted akartam azt az életet???? NEM!! gyűlöltem, de nem tehettem mást! - kiabálta testvérem és felrohant a szobájába amit egy nagy ajtócsapódással jelzett.
- Ezt is elcsesztem.. olyan nehéz velük. -sírtam el magam.
- kicsim.. minden rendben lesz... Nekem csak egy nővérem van, nem tudom milyen nagy tesónak lenni, de menni fog neked hisz egy csodás lány vagy.- mondta Harry a biztató szavakat...

Lea szemszöge:

Teltek az órák, csak sírtam a párnámba. Valaki kopogott az ajtómon. Akármelyik testvérem vagy nem érdekelsz. - mondtam.
- Niall vagyok. - mondta.
- Gyere.. - mondtam és letöröltem a sminkemet.
- Minden rendben van? -kérdezte.
- Igen... vagyis ideje megtudnod mindent..- mondtam szipogva.  Leült mellém és én csak sóhajtottam. - 14 voltam... beleszerettem egy fiúba, Tyler... akkor voltak legjobb barátnőim és vidám voltam, nem szájaltam vissza nem voltam ilyen amilyen most.. Tyler nagyon kedves volt és azt mondta, hogy szeret.... aztán elmentem életem első bulijába, nem ittam csak egy pohár vodka-t. Tyler józan volt és leakart fektetni, én nem akartam.. elszaladtam az utcán voltam, egyedül a sötétben 14 évesen kicsípve magamat... és akkor utánam jött és megerőszakolt az utcán.. szörnyű volt. - zokogva mondtam el ezt a mondatot. - Ez után mindig fenyegetett, hogy ha nem fekszem le vele akkor bántja Shel-t vagy bárki mást. Néha megütött.. belekevert sok rosszba, gondolok itt rendőrségi ügyre is... Nagy nehezen megszabadultam tőle, de akkor megfogadtam 15 évesen, hogy nem fogok senkit közel engedni magamhoz és megvédem magam.. és így lettem ez..  Csak az a baj, hogy még kaptam egy utolsó levelet... Az unokaöcsémet elvitte magával... meg kellett ölnöm egy embert.. Kérlek Niall érts meg.... ne menj el kérlek... - zokogtam neki mire Niall a szemembe mondta, hogy undorító vagyok és elment. Én csak ott sírtam és sírtam, sőt zokogtam. Leültem a földre és nem bírtam tovább, kiabáltam is.

- Hé! Minden rendben?? - jött Harry.

- Nincs.. egy hülye ribanc vagyok aki nem érdemli meg, hogy szeressék. - kiabáltam bőgve.

- Befejezted? - kérdezte Niall.

- Te? - kérdeztem megszeppenve.

- Ha embert öltél.. miért vagy itt? És nem egy intézetbe? - kérdezte.

- Ott úgy tudják meghaltam.. nem akartam ott maradni.. tudták miért vagyok ott és mindenki azt akarta, hogy a kurvája legyek.. - mondtam.

- Úr isten.. Te nem vagy normális... Tudod mit?? Tényleg jobb lenne ha nem találkoznánk többé.. Sajnálom. - mondta Niall és kiment.

- De nekem szükségem van rád... - mondtam halkan. Lou jött fel félve. - Elmondtam.. tessék. - kiabáltam. Remegő kézzel hívtam fel Zayn-t. Csak nem ő vette föl.

Perrie: Szia.
Lea:  szia.. Zayn?
Perrie: Öm.. Épp.. nem ér rá
Lea: Kérlek, pár percre.
Zayn: Szia Leaa.
Lea: Elveszítettem.
Zayn: Elmondtad neki?
Lea: Elment.. de nekem szükségem van rá.
Zayn: Átmenjek?
Lea: Csak ha hazaért mond meg neki, hogy........ szeretem.
Zayn: Ne csinálj hülyeséget. 
Lea: Szia Zayn.

Csak gondoltam egyet és úgy ahogy voltam felálltam és leviharoztam a lépcsőn. Próbáltam megtartani az egyensúlyomat kisebb- nagyobb sikerrel megbotlottam a lépcsőn, de tovább szaladtam. Elindultam a fiúk háza felé, mezítláb rohantam. Az emberek biztos azt gondolták, hogy ennek elmentek orrhonról, beszívva mezítláb rohangászik az őszi hidegben. Csak rohantam és rohantam. Mikor megláttam a fiúk házát még gyorsabban szaladtam. Kitéptem a kapuajtót és már rohantam tovább.. Kopogtam csöngettem mire ikertestvérem nyitotta ki az ajtót.
- Hol van Niall?? - kérdeztem lihegve mikor beljebb invitáltam magam.
- Nincs itthon. De veled meg mi történt? -kérdezte Shel.
- Akkor hol van??? - kérdeztem könnyes szemmel.
- Nem tudunk semmit, de mi történt? - kérdezte Liam.
- Nem tudjátok, hogy hol lehet? - kérdeztem és nem is törődtem azokkal a kérdésekkel amit nekem szántak. - Mi a kedvenc helye?? - kérdeztem kicsit kiabálva. Shel megfogta a kezemet de én egyből kirántottam onnan.
- Lea.. Mi történt? - kérdezte Zayn.
- Mi Niall kedvenc helye?? - kérdeztem tőle.
- A Nando's előtti park. - mondta Zayn. Én már futni akartam de valaki megfogta a karom. Gondoltam, hogy Zayn lehetett.
- Engedj el!! Meg kell keresnem!! Meg kell keresnem.. engedj!! - kiabáltam.
- Megvárjuk, míg hazajön oké? - kérdezte Zayn miközben magéhoz húzott.
- El kell mondanom neki, hogy szükségem van rá.. - mondtam halkan.
- Tudom.- mondta Zayn miközben simogatta a hátamat. Már 8 óra volt. Sheila felhívta Lou-t, hogy marad mert aggódik miattam bla bla bla.... Erre Lou kitalálta, hogy átjön amint anyáék hazaérnek, mondjuk erre s kellett gondolnom mert Lou és Harry toppantak be hirtelen. Csak vártunk és vártunk... Éjfélkor nyílt ki az ajtó amin Niall és valami sarki ribanc lépett be smárolva. Megláttam és a gyomrom görcsben állt máris, a szememben a könnyek előjöttek. Harry köhintett egy "kicsit" mire Niall leállt és ránk nézett.
- Szépen leittad magad.... - mondta Louis.
- Hagyjatok! Nem tök mindegy, hogy mit csinálok? És te meg mit keresel itt? Nem akarlak látni.. - nevetett Niall.
- Niall, én már nem olyan vagyok, hidd el!!! Szükségem van rád!! Melletted újra az vagyok aki voltam. Kérlek. - sírtam el az utolsó szót. Egyre közelebb jött hozzám. A szívem felgyorsult, éreztem ahogy veszi a levegőt és az erős piaszagot is, de csak becsuktam a szemem, arra várva, hogy megölel vagy ad egy puszit. De nem ez történt.
- Leszarom. - mondta ki könnyedén. Kipattantak a szemeim és csak patakokban folytak a könnyeim. Perrie és Danielle jöttek le értetlenkedve. Én már majdnem összeestem, alig kaptam levegőt. Leírhatatlan érzés, hogy az akire szükségem van egyik pillanatról a másikra leszar. Aki eddig foglalkozott velünk, de most már nem. Teljesen lefagytam és magamban harcoltam a szavak súlyával. Hirtelen "olvadtam" fel és már rohantam is ki a házból. Valaki futott utánam hisz kiabálta a nevemet, de nem álltam meg. Végre beértem a házunkba ahol becsuktam az ajtót és egyből nekidőltem. Anya értetlenül nézett engem. Én csak hallgattam ahogy Harry kopog az ajtón. Anya felment azzal az indokkal, hogy fürdik de tudtam, hogy ezt még megfogjuk beszélni. Eljöttem az ajtó elől és Harry be is nyitott. Nem mondott semmit csak az arcomat pásztázta.
- Mi van? - kérdeztem újra ellenségesen. Miért is gondolta, hogy ez után újra a régi leszek, a frászt! Most csak megerősödött bennem ez az érzés...
- Nem akartam, hogy hülyeséget csinálj. - mondta.
- Nem érdekel. - mondtam.
- Ne kezdd megint ezt az ellenségeskedést, kérlek. - mondta Harry.
- Még valamit? - kérdeztem felhúzott szemöldökkel. Ekkor jöttek a többiek. - Éjjel 1 van emberek, menjen mindenki haza. - mondtam.
- Miért kell megint egy fal?? - kérdezte Shel.
- Mert máshogy már rég nem lennék.. - mondtam egyszerűen de még mindig sírva. Zayn csak megölelt.
- Maradjak veled estére? - kérdezte.
- Nem tudom.. - mondtam őszintén. Végül mindenki hazament csak Harry maradt. Anya jött le. Mindent elmeséltem neki bőgve.
- Minden rendben lesz kicsim. Ha meg nem érti meg az az ő baja, hisz akkor egy csodálatos lányt vesztett el. - mondta anya.
- De én azt hiszem szeretem.. - mondtam halkan.

- Nem lesz minden úgy ahogy elterveztük. - ölelt meg anya.

- Ma velem alszol? - kérdeztem reménykedve.

- Gyere át te hozzánk. - mosolygott rám. Én egyből bólogattam. Elköszöntünk a testvéreimtől és Harry-től majd felmentünk.

Sheila szemszöge:

- Ennyire még soha nem akadt ki. - mondtam halkan..
- Aggódok miatta.. Mi lesz holnap? Shel, figyelj rá.. - mondta nővérem tényleg aggodalom dús arccal.
- Ez természetes.. - mondtam. - Szerintem Louis majd bevisz minket és majd jön értünk. Megbeszélem vele. - mondtam. Ekkor kopogott valaki de már bent is volt. Ez a valaki nem más mint Zayn volt.
- Suli után nem jöttök át? Niall nem lesz otthon 2-től mert hazamegy Mullingar-ba.. - kérdezte Zayn.
- Majd megbeszélem Lea-val. vagy majd te.. Rád jobban hallgat. - mondtam.

- Amúgy neked mi a véleményed erről..?? - kérdezte Lou.
- Haragszom Niall-re....De én tényleg nagyon szeretem Niallt, érzékeny és szelíd fiú. Igazából egy kicsit mindig félek, hogy szerelmes lesz, mert ha a lány megbántja , akkor hónapokig szenvedni fog Niall. És nincs ennél rosszabb dolog, látni hogy az igaz barátod mennyire rosszul érzi magát. Ez igaz a többiekre is a "csapatból", de Niall más. Tény ,hogy amikor azt mondja nekem " Hé Zayn, azt hiszem szerelmes vagyok" Mondom neki hogy előbb várjon. Mivel a múltban ő már eleget szenvedett a szerelem miatt. Szóval van egy kérésem ilyenkor az összes lányhoz: Ha vagy olyan nagyon szerencsés, hogy Niall szerelmes lesz beléd, csak lazán. De sose játssz a szívével...Ő nem fogja ezt tenni veled szóval ennek kölcsönösnek kell lennie. Remélem, amikor Niall szerelmes lesz, a lány tudni fogja milyen fajta fiú Niall, és hogy mennyire törékeny. És ezt Lea-nak is mondtam már... Arról meg nem ő tehet, hogy elmondta az igazat. - mondta Zayn. elgondolkoztató az biztos. Végül Zayn hazament és mi is elmentünk aludni..

-Lea! Louis megjött, gyere. - kiabáltam fel testvéremnek.
- Muszáj mennem? - kérdezte fáradtan... Alig aludt valamit. Letrappolt a lépcsőn majd mentünk is. Bepattantunk a kocsiba ahol Louis-tól loptam egy apró csókot. -Jó inkább menjünk.. - mondta Lea unottan. Elindultunk viszont Lea már nem akart kiszállni. Louis bekísért minket. A folyosónál ott állt az iskola ribanca és a követői és felénk tartottak. Én csak sóhajtottam egyet.

- Mi van Lea'-cska. Valaki összetörte a nagy faladat. Jajj egyem a húsod, alig látszik, hogy egész éjjel bőgtél mint egy baba. - nyávogta a szöszi mire a három pincsi csak nevetett.
- Befogtad?? Kurvára nincs kedvem ahhoz, hogy elkezd a napi baromságaidat! menj a dolgodra inkább és fogd be a lepcses pofádat.. - mondta Lea eléggé keményen.
- Te nem fogsz parancsolgatni nekem a roncs lelki állapotoddal. - nevetett Khyra.
- De ha nem fogod a nagy picsádat és nem tipegsz el a 20 centis magassarkúdba amibe járni sem tudsz én foglak elrakni az utamból és nem ígérem, hogy megmarad az összes hajad.. Amúgy szereted a zöld színt és a lilát?? mert ajánlom magam a sminkesednek.- mondta Lea  kiakadva.

- Tényleg tiplizhetsz kislány.. - mondta Louis.
- Nézd csak, az ikrek testőre.. Úgy is az enyém lesz. - próbálta úgy mondani a barátnőinek, hogy mi ne halljuk de nem sikerült neki.
- Ő nem a mi testőrünk csak az én nővérem barátja és ha bármit mersz csinálni annak érdekébe, hogy ők szakítsanak nagyon megbánod az én részemről kis ribanc. - védett meg Lea. Erre elkezdte tépni Lea haját Khyra míg Lea csak adta az öklösöket a csajnak... Végül mentőt kellett hívni Khyra-nak és Lea-t az igazgatóiba hívatták. ennek anya örülni fog... Louis-al az igazgatói előtt vártunk mire Lea lépett ki egy papírral a kezében..
- Na? - kérdezte Louis.
- Felfüggesztést kaptam. Aztán ha visszajöttem mehetek a büntetőbe... - mondta félvállról.
- Felfüggesztést?? mennyi időre?? - kérdeztem.
- Mit tudom én....  Óó nézd csak itt van... csak decemberbe jöhetek újra.. 3 hónap. - mosolygott kicsit Lea.
- Mit mosolyogsz?? - kérdeztem kiabálva.
- Most mit kiabálsz?? Én nekem csak jó. - mosolygott.
- Mi jó?? Hogy így lehet nem érettségizhetsz le?? Tényleg kurva vicces!!!! - kiabáltam még mindig. Bementem az igazgatóhoz... Nagy nehezen elintéztem, hogy a húgom le érettségizhessen úgy, hogy én tanítom neki meg az anyagot és a dogákra bejön. Hazamentünk és mikor anya megtudta nagyon kiakadt, de Lea bocsánatot kért és elmondta, hogy nem bírta visszatartani. Én elmondtam, hogy elintéztem mindent az igazgatóval. Lea nem akart menni sehová, de kirángattuk otthonról. Elmentünk Lou iskolájához és megvártuk őt majd úgy mentünk a fiúkhoz.

Niall szemszöge:

Nem tudom, hogy miért viselkedtem így Lea-val. Szeretem de még is az a tudat, hogy ilyen volt.... megrémiszt.. Na pont ezért megyek haza. Sajnos mindenre emlékszek a tegnap éjjelből pedig jó lenne elfelejteni. Lassan megérkeztem Mullingar-ba ahol anya várt már a kertbe. Kiszálltam a kocsiból és egyből megöleltem. Bementünk ahol lepacsiztam apukámmal és a testvéremmel is majd két puszit adtam Denise-nek a bátyám barátnőjének.
- Mi okból köszönhetjük a látogatásodat? - kérdezte apa.

- Hiányoztatok, meg elegem lett Londonból.

- Összevesztetek a fiúkkal? - kérdezte Greg.
- nem. - mondtam sóhajtva.
- Ez csaj ügy!!! - mondta egyből Greg. Nem kezdtem veszekedni vele, mert ilyenkor mindig veszekszek vele, hogy semmi köze nincs hozzá. - Basszus. ilyen komoly az ügy öcsi?? - kérdezte Greg.

- Az... - vakartam meg a fejem.

- Mesélj csak. - mondta anya.
- úgy kezdődött, hogy éhes voltam és szó nélkül bementem egy pizza-zóba ahol láttam, hogy az ikertestvérével énekel. megfogott a lány... A stílusa ilyen kemény, visszabeszélek és nem érdekel senki típus... Ki akart kezdeni velem de végül nem tette. Én már az első pillanattól beleszerettem.. ezek után egyre többet hülyéskedtünk és voltunk együtt.. nem mondta el a múltját amitől ilyen visszataszító stílusa lett. De engem érdekelt.. nem rég meg is tudtam és akármennyire szeretem ezt a lányt még is kicsit megrémisztett a tudat, hogy ilyen volt.... - meséltem.
- Aha és utána te azt a hülyeséget csináltad, hogy...?? - kérdezte Denise.. Honnan tudja ennyire?..

- Elhordtam mindenféle undorítónak és elmentem... betévedtem egy kocsmába ahol leittam magam és hazavittem egy kurvát amit persze ott volt ő is a házba. A fiúk azt mondták, hogy mezítláb zokogva futott és keresett engem az utcán és azt mondogatta, hogy szüksége van rám de én a szemébe mondtam, hogy leszarom.. De nagyon szeretem. - mondtam könnyes szemmel.
- Akkor mit érdekel az, hogy mi volt a múltjában?? - kérdezte apa felhúzott szemöldökkel.
- Hogy hívják? - kérdezte anya.
- Leila. - mosolyodtam el.
- mutass képet!! - mondta a bátyám mire csak fel kellett oldanom a telefonomat, hisz ő a háttérképem.

- Nem látom tisztán az arcát.. Nialll.. - nyavalygott bátyám. Én csak megforgattam a szemeimet majd kerestem neki egy másik képet.

- gyönyörű, nem tudok neki nehéz múltat elképzelni. - mondta anya.
- Azt mondod van egy ikertestvére?? - kérdezte Greg mire kapott egy nagy hasba bökést Denise-től. 

- Nagyon szeretem.. - csak ennyit mondtam.